bankofafganistan_logo.jpg

Eukratidész görög-baktriai király érméje az afganisztáni nemzeti bank emblémáján

1978-ban szovjet régészek 6 ókori királysírt tártak föl Afganisztán északi részén, a Shebergán tartományi székhelyhez közeli Tillia Tepe településen. A hatalmas, 22 ezer darabos (!), leletegyüttes nagyrészt aranytárgyakból áll, és legnagyobb része egy hellenisztikus kultúrájú államot, a baktriai görög királyságot idézi. (Sokszor így is emlegetik: a „baktriai aranykincs”.)

crown-tillya-tepe-tomb-vi-second-quarter-of-the-1st-century-a_d_-photo-credit.jpg

 

belt-from-tillia-tepe-with-depictions-of-dyonisus-riding-a-lion_-photo-credit-640x515.jpg

amorini-riding-on-fish-tillia-tepe_-tomb-ii_-photo-credit.jpg

Görög királyság a mai Afganisztán területén? Bizony, sőt: az i.e. 3. század közepén alakult (függetlenné vált) állam fénykorában a mai Pakisztán, Üzbegisztán és Perzsia területére is kiterjeszkedett!
Persze, Nagy Sándornak jócskán köze van az első hallásra meghökkentő tényhez: Ezen a vidéken különösen sok várost alapított, többek között a mai Heratot, Kandahart és Bagramot is. (Mindet Alexandria névvel, ahogy a mai Tadzsikisztán területén létesült „Alexandria Eschate”-t is – „Legtávolabbi Alexandria”.) De itt már korábban is sok görög élt: a perzsa nagykirály deportáltatta ide valamelyik kisázsiai görög kolónia lakosságát.

Ahogy a Szeleukidák (az alexandroszi birodalom keleti utódállama) ereje csökkent, az erősebb tartományok egymás után szakadtak ki a birodalomból: köztük volt a baktriai görög királyság is. Az i.e. 256-ban helytartóvá kinevezett Diodotosz alapította meg az önálló államot. Utódai közül a legjelentősebb Demetriosz, aki megháromszozta az ország területét - Indiában (a mai pakisztáni területek egy részén), északi szomszédságában (Szogdiána, Ferghána) valamint Perzsiában (Szeleukida birodalom) is szerzett területeket. A királyság kifejezetten gazdag volt, amit leginkább a területén áthaladó kereskedelmi útvonalaknak köszönhetett (India és Perzsia között). Legnagyobb kiterjedése idején még Kínával is kapcsolatba került(!).

0102075879800.jpg

1280px-greco-bactriankingdommap.jpg

neva-jewelry_05.jpg

 

ram-figurine-from-the-bactrian-treasure.jpg

 

sheath-for-three-knives-tillya-tepe-tomb-iv-second-quarter-of-the-1st-century-a_d_-photo-credit-640x239.jpg

De virágzása nem sokáig tartott: A belső hatalmi harcokban először két részre szakadt az állam, aztán mindkét rész a kusán hódítás áldozata lett (i.e. 1. sz. közepe). A tillia tepei kincslelet viszont arról tanúskodik, hogy a görög kulturális hatás később is jelen volt: a lelet legkésőbbi darabjai az i.sz. 1. századból származnak, és ezeken is ott vannak a hellén ismertetőjelek.

A mai Afganisztán sem feledkezett meg görög elődeiről: Az afgán nemzeti bank emblémájának közepén Eukratidész görög-baktriai király arany érméjének mintája díszeleg (ld. fönt, az első képet).

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmierdekessegek.blog.hu/api/trackback/id/tr1115060602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.