Az orosz-török kapcsolatok története - az első világháború végéig - háborúk végtelen sora, amit a két élesen eltérő ideológia és a hosszú határral elválasztott két szomszédos, agresszív nagyhatalom vetélkedése gerjesztett.
Törökország a kaukázusi muszlim népek, Oroszország a török birodalom területén élő keresztények pártfogójának szerepét vállalta. Az egyre erősebb Oroszország deklarált céljai között végül már Isztambul – az egykori Konstantinápoly/Bizánc – megszerzése (Törökország földarabolása) is megjelent.

Amikor azonban Törökországot tényleg földarabolták az 1. vh. végén, és Isztambult visszaadták(?) a görögöknek, Oroszország nem csak nem örült ennek a fejleménynek, hanem kifejezetten a törökök pártjára állt. 1921. márciusában egyenesen „barátsági és testvériségi”(!!!) egyezményt írtak alá! Nem csak diplomáciai, hathatós anyagi és katonai segítséget is nyújtott az egykor (még pár évvel korábban is) halálos, engesztelhetetlen ellenfél Kemál pasának, a török ellenállás vezetőjének, hogy kiszorítsa országából a megszállókat.
Miért? Természetesen azért, mert már nem a régi Oroszországról van szó, hanem az új, Szovjet-Oroszországról, amelyet szintén szorongattak, többek között ugyanazok az angolok és franciák, akik Törökországot. Moszkva 10 millió aranyrubel segélyt adott és jelentős mennyiségű fegyvert szállított a törököknek, akik így már sikerrel vehették fel a harcot az inváziós csapatokkal.
A szovjet vezetés jól számolt: a török események megosztották a (háborús kimerültség miatt) amúgy is folyamatosan gyengülő angol-francia erőket, a hálás törököket nem érdekelte többé a kaukázusi népek orosz fennhatósága, és az orosz-török gazdasági kapcsolatok kitörési pontot jelentettek a nemzetközi elszigeteltségből.

Persze nem mindenki tartotta magát a hivatalos török állásponthoz. Enver pasa például (az örmény népirtás első számú felelőse) fegyveres szolgálatra jelentkezett ugyan a szovjet hadvezetésnél, de amikor megbízták a türkesztáni felkelés leverésével, átállt a felkelők oldalára. Őt is egy örmény ölte meg (Melkumov, szovjet lovassági parancsnok), mint az örményirtás másik két fő szervezőjét (Dzsemál pasát és Talat pasát),
de ez már egy másik történet.

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelmierdekessegek.blog.hu/api/trackback/id/tr247188827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.