Az ókor egyik – ha nem a – legnagyobb hadvezérének/uralkodójának rövid életében (32 évesen halt meg) csak úgy hemzsegnek a különleges események, jelenségek, történetek. Az talán elég közismert jelenet, amikor 10 évesen meglovagol egy olyan vad lovat (Bukephalosz), amellyel apja nem bírt (meg is kapja a lovat, amely végig hű társa marad későbbi hadjáratai során), talán az is, hogy apja, 2. Philipposz az akkori világ legnagyobb koponyáját: Arisztotelészt fogadta fia tanítómesteréül. Arisztotelész feltétele sokkal ritkábban kerül szóba: A makedónok által lerombolt szülővárosának (Sztageira) újjáépítését és rabszolgának eladott lakosai kiváltását és visszatelepítését kérte - és meg is kapta!
.
Sándor kiváló tanítványnak bizonyult: jó felfogású, gyors észjárású, kielégíthetetlen kíváncsiságú – a mester valószínűleg korának legnagyobb tudású uralkodójelöltjét nevelte belőle. A legnagyobb hatást alighanem az a mondata tette a fiatal királyfira, hogy a görögség – kulturális fölénye miatt – az egész világ ura lehetne, ha összefogna. Hogy Sándor ezt mennyire komolyan vette, az akkor derül ki legvilágosabban, amikor India egy részének meghódítása után (Makedóniához képest a világ végén) sem áll meg, tovább és tovább hajszolja/hajszolná egyre fáradtabb (és végül föllázadó) seregét.
.
Meglepően nagylelkű tudott lenni a legyőzöttekkel, tisztelte a nemes ellenfeleket és a bölcseket. Amikor Diogeneszt meglátogatta és azt hidegen hagyta az előtte álló rangja - csak annyit mondott Sándornak, hogy ne fogja el előle a napfényt -, harag helyett tiszteletet érzett a büszke bölcs iránt. „Ha nem lennék Alexandrosz, Diogenész szeretnék lenni” – mondta a bölcset gúnyoló tisztjeinek. De ha az apjától (szüleitől?) örökölt indulatosság úrrá lett rajta – rendszerint ittas állapotban – szörnyű tettekre ragadtatta magát: legjobb barátját is megölte egy heves vita közben. Nem egyszer adott parancsot egész városok lerombolására vagy/és férfilakosainak kiirtására, ha lázadásukkal fölingerelték.
.
Valószínűleg sokak előtt ismert tény, hogy Egyiptom ma is virágzó nagyvárosát, Alexandriát ő alapította, de talán kevésbé ismert, hogy az egyiptomi város csak egy, a számtalan (70 körüli !) általa alapított Alexandria közül (ezek zöme ma már nem létezik, vagy más a neve), sőt alapított egy olyan várost is, amelyet lováról, Bukephaloszról nevezett el Bukephalia-nak!
Az újonnan alapított városokba legidősebb, és sebesült (kéz- vagy lábsérült) veteránjait telepítette. Serege létszáma így sem fogyatkozott, mert a Makedóniából és Görögországból érkező utánpótlás mellett a meghódított területeken is toborzott. Mikor Perzsia meghódítása után India közepéből visszafordult, serege – amely megtagadta a további előrenyomulást az ismeretlenbe – már kb. 50 %-ban zsoldosokból állott.
.
Arisztotelész zseniális tanítványaként Alexandrosz rájött, hogy Arisztotelésznek nem volt igaza, amikor a görögök kulturális felsőbbrendűségét tanította: egyre nagyobb tisztelettel fordul az egyiptomiak és a perzsák hagyományai felé. A gordiuszi csomó kettéhasítója olyan, korábban elképzelhetetlen gesztusokat tesz a két nép felé, amelyek feszültséget teremtenek ugyan közte és makedón katonái között, de közelebb hozzák egymáshoz a népeket. Elzarándokol Sívába, az egyiptomi szent jóshelyre, ahol istennek nyilvánítják, ezzel megnyeri magának az egyiptomiakat. Perzsiában pedig (perzsa) nagykirályként kezd uralkodni, és egyre több perzsát nevez ki magas állami tisztségekbe. Feleségül veszi Dareiosz lányát, és tízezer makedón katonáját kényszeríti arra, hogy perzsa lányokat vegyenek feleségül (szúzai menyegző).
.
Amikor meghal, egy teljesen megváltozott: hellenizált Perzsiát és Egyiptomot hagy maga után. De ez nem azt jelenti, hogy ezek az országok göröggé váltak volna. Ezeket a régi, nagy hagyományú kultúrákat természetesen nem hagyják érintetlenül a görög hatások, mégis: az olvasztótégelyben a görög elemek kezdeti dominanciája fokozatosan csökken, aztán szinte teljesen eltűnik.
Amikor a rómaiak elfoglalják Egyiptomot, egy olyan uralkodónőt győznek le (Cleopátrát), aki görög származása ellenére teljesen az egyiptomi hagyományok szerint él és vezeti országát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.